„A pingvineknek vajon van térdük?

Ez egy nagyon banális kérdés, amelyet néhány másodperc alatt meg is tudtam válaszolni. Na nem azért, mert pingvin-rajongó vagyok, hanem mert van okostelefonom. Csak be kell írni a Google-ba, és máris megvan a válasz. Elvégre az okostelefonon keresztül szinte minden tudáshoz hozzáférhetünk, és a világ népességének egyharmadával kommunikálhatunk ezen keresztül (Költzsche, 2019).” – olvasható a bevezető Lea Mubi, az Aware Psychologie Magazin cikkében.

 

És milyen igaza van. Az utóbbi évtizedekben megjelent a virtuális világ az életünkben, és óriási teret hódított. Természetesen ez sok-sok előnnyel is jár, soha nem volt még alkalmunk ilyen gyorsan a világ bármely részén elérni embereket, vagy akár a pandémia idején tartani a kapcsolatot. Azonban számos árnyoldala is van ennek a digitalizált világnak. 

 

A digitális eszközök növekedése, teljesítményünk és koncentrációs képességünk csökkenése

 

„A személyes teljesítmény és a koncentrációs képesség csökkenése a mindennapi élet széttöredezettségével magyarázható (Markowetz, 2015). A mindennapi életet folyamatosan megszakítja a hívások fogadása, az Instagram ellenőrzése, az e-mailek vagy a Whats-App üzenetek megválaszolása. Ennek eredményeképpen a mindennapi élet apró, egymástól időben elkülönülő töredékekre oszlik.”

 

Egy vizsgálat alapján pedig arra a következtetésre jutottak, hogy nagyjából 15 percbe telik, amíg az ember az úgynevezett "flow-állapotba" – az adott cselekvésbe való belemerülésbe - kerül. A flow kifejezés Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi díjas magyar-amerikai pszichológus nevéhez fűződik. A flow-élmény átélésekor az ember képes csúcsteljesítményt elérni, ami mély elégedettség érzését adja nekünk. „A tanulmánya szerint azonban az emberek átlagosan 18 percenként néznek az okostelefonjukra. Ennek eredményeképpen az ember csak három percet tudott flow-állapotban tölteni, és így a teljesítmény és a boldogságérzet is jelentősen csökken.”

 

Az okostelefon hatása a szociális, érzelmi és pszichológiai fejlődésünkre

 

A túlzott okostelefon-használat azonban nemcsak a teljesítményt, hanem a szociális, érzelmi és pszichológiai fejlődésünkre is hatással van (Yurdagül, Kircaburun, Emirtekin, Wang & Griffiths, 2019). Egyre gyakrabban helyettesítik a személyes találkozásokat a virtuális kapcsolatok, ez azonban akármennyire is elérhetővé teszi a tőlünk fizikailag távol lévő embereket, mégis társadalmi elszigeteltség érzéséhez vezethet, hiszen alapvetően társas lények vagyunk és sok olyan tényező létezik, amit a virtuális világban nem tudunk megadni a másiknak, például az érintés, egy ölelés, a szemkontaktus, a testbeszéd mind-mind olyan jellegzetességek, amikre elemi szükségünk van. Ez a magányosság érzés pedig egyre inkább az okostelefonunk világába húz, egyfajta menekülés, hogy az emberek jobban érezzék magukat, azonban ez nem tudja pótolni a személyes kapcsolódásokat, így egy ördögi körré válik, és ez az állandó készenléti állapot és az okostelefonon keresztül történő túlstimuláció sok ember számára problémát okoz, és "digitális kiégéshez" vezethet.

 

Miért nézzük akkor mégis olyan gyakran az okostelefonunkat?

 

„A kérdés, ami itt most felmerül: miért esik nehezünkre, hogy letegyük az okostelefonunkat, és egyszerűen csak legyünk és pihenjünk? Hiszen sokan érzik úgy, hogy az okostelefonjuk a stressz forrása.” – teszi fel a kérdés Mubi jogosan.

 

A válasz a dopamin. Ez az agyban termelődő vegyület felelős többek között az érzelmi életért és reakciókért, így a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki. „Nagy mennyiségben szabadul fel sportolás, szexuális tevékenységek, csokoládéevés, de okostelefon használat során is (Epp, 2019).”

 

A híre amerikai pszichológus és viselkedéskutató B. F. Skinner, el is végzett egy közismertté vált kísérletet, amiben egereket osztott két csoportra. Az első csoport, amikor megnyomta az erre a célra kiépített kart, jutalmat kapott. A második csoport pedig, néha nagy jutalmat kapott, néha viszont egyáltalán nem kapott semmit, amikor meghúzták ezt a kart. 

A kísérlet azt mutatta, hogy az első csoport egerei, amelyek mindig jutalmat kaptak, hamar megunták, és abbahagyták a kar meghúzását. A második csoport azonban, amely nem kapott folyamatosan jutalmat, nem tett mást, csak húzta és húzta a kart. A következtetés tehát, hogy nem maga a jutalom, hanem az a várakozás - hogy talán jutalmat kapunk - ösztönöz a cselekvésre Markowetz (2015).

Az egérkísérlet eredménye párhuzamba hozható a mindennapi életttel is, vagyis a szociális mádia és az emailek rendszeres ellenőrzése nem amiatt alakul ki, mert valóban érkezett számunkra egy üzenet vagy értesítés, hanem csak annak a reménye miatt, hogy lehet, hogy beérkezett valami. Ez azonban hosszútávon szintén kiégéshez vezethet.

 

És akkor hogyan nyerhetjük vissza az irányítást?

 

„Markowetz (2015) szerint nem létezik univerzális digitális diéta, amellyel kitörhetnénk ebből a mókuskerékből, és visszanyerhetnénk a személyes okostelefon használat feletti kontrollt. Létezik azonban néhány hasznos kiindulópont az okostelefon „fogyasztás" minimalizálására:

 

1. Egyszerűen hagyja otthon az okostelefont egy időre (Scherrer, 2016)

2. Az értesítések hangjelzéseit kapcsolja ki (Scherrer, 2016)

3. Hozzon létre okostelefon mentes időszakaszokat és okostelefon mentes zónákat (Markowetz, 2015).

4. Használjon egy „méregtelenítő” alkalmazást, amely megmutatja, milyen gyakran nézi az okostelefonját, és mennyi időt tölt bizonyos alkalmazások használatával (Scherrer, 2016).

5. SMS helyett részesítse előnyben a telefonon való beszélgetést (Scherrer, 2016)

6. Vásároljon egy valódi ébresztőórát (Markowetz, 2015)

7. A fölösleges alkalmazások és közösségi applikációkat törölje a készülékéről (Schindler, 2017)

8. Tanulja meg a mindfulness meditációt, vagy jógázzon (Markowetz, 2015)

9. Azonosítsa az okostelefon szokások mögött meghúzódó okokat (Schindler, 2017)”

 

Tehát a tudatos okostelefon használat révén a digitalizáció előnyeit a mentális egészség és a jólét megőrzése mellett is élvezhetjük.

 

És hogy visszatérjek a cikk elején feltett eredeti kérdésre: Igen, a pingvineknek van térdük (Tripp, 2013)!

​

Forrás:

Mubi L. (2020). Digitales Burnout. Aware Magazin für Psychology.

https://aware-psychologiemagazin.ch/2020/03/05/digitales-burnout/

Epp, E. (2019). Mein Smartphone kämpft gegen mich und ich kämpfe gegen mein Smartphone. https://www.stern.de/neon/herz/psyche-gesundheit/handysucht–mein-smartphone-kaempft-gegen-mich-und-ich-gegen-mein-smartphone-8553568.html

Scherrer, P. (2016). Der Feind in meiner Tasche – 8 Tipps gegen die Smartphone-Abhängigkeit. https://www.watson.ch/digital/native/779917160-du-haengst-zu-viel-am-smartphone-hier-sind-einige-tipps-die-helfen

Schindler, J. (2017). Digitaler Detox: 10 Tipps gegen Handysucht. https://www.generali-vitalityerleben.de/generali-vitality-erleben/digital-detox–10-tipps-gegen-handysucht-21814/

Tripp, E. (2013). Do penguins have knees? http://marinesciencetoday.com/2013/10/08/do-penguins-have-knees/

Költzsche, T. (2019). Mehr als 2,5 Milliarden Menschen besitzen ein Smartphone. https://www.golem.de/news/mobile-mehr-als-2-5-milliarden-menschen-besitzen-ein-smartphone-1902-139219.html

Yurdagül, C., Kircaburun, K., Emirtekin, E., Wang, P., & Griffiths, M. D. (2019). Psychopathological consequences related to problematic instagram use among adolescents: The mediating role of body image dissatisfaction and moderating role of gender. https://link.springer.com/content/pdf/10.1007%2Fs11469-019-00071-8.pdf