Az időjárásról beszélni szinte mindennapos dolog.

De vajon miért ilyen közkedvelt téma, hogy éppen milyen időnk van ma?

Trevor Harley skót pszichológus kutatási eredményei alapján felsorolja azt az 5 pszichológiai tényezőt, ami befolyásol minket, ha az időjárásról van szó.

 

1. Hangulat

 

A napsütés feldobja a hangulatunkat és optimistává tesz minket. Ha szeles az idő, hideg van, és felhős az ég, a hangulatunk is hajlamos borússá válni. 

 

Azonban hiába gonolnánk, hogy a szép napos idő komoly hatással van a hangulatunkra, sajnos a kellemes időjárás áldásos hatása kevésbé érezhető a kutatások alapján. Talán az egyik ok, hogy a munkahelyünk mesterséges fényében sok sok órát töltünk el, s ilyenkor aligha tulajdonítunk nagy jelentőséget, hogy odakint zuhog-e az eső, vagy süt a nap. Ezáltal a szép időjárás sem befolyásol számottevően minket.

 

Jaap Denissen azonban egy másik szembetűnő jelenséggel is találkozott, a két „időjárás” típussal: a nyár szerelmeseivel és a nyár ellenzőivel. Utóbbiaknak különösen a hűvös, felhős napokon volt jobb kedvük. Saját tapasztalatom alapján, igen, én is ismerek ilyen embereket, tehát alá tudom támasztani, hogy ez a jelenség valóban megállja a helyét.

 

Általánosságban azonban a rövid, kevés fényt adó napok nem tesznek jót a pszichének.

Körülbelül öt százaléka az emberiségnek - a nők gyakrabban, mint a férfiak - szenved késő ősztől szezonális érzelmi zavarban, amely levertséggel, kimerültséggel, álmossággal és súlygyarapodással jár. A túl kevés napfény csökkenti a hangulatjavító neurotranszmitter, a szerotonin szintjét.

 

Az ellenszer: minél több időt a szabadban tölteni a rövid téli napokon, vagy egy speciális lámpát beszerezni az irodában, amely a nappali fényt imitálja. Ez még azokra is hangulatjavító hatással van, akik nem szenvednek szezonális depresszióban. – írja Saum-Aldehoff a Psychologie Heute magazinban.

 

2. Öngyilkosság

 

Azt gondolnánk, hogy az öngyilkossági ráta a depressziós téli napokon a legmagasabb. Valójában azonban a mi szélességi körünkön a legtöbb ember késő tavasszal és kora nyáron vet véget életének, osztja meg tapasztalatai Émile Durkheim francia szociológus.

 

Az egyik magyarázat: az öngyilkosságok nem a depresszió mélypontján történnek, akkor ugyanis sokszor hiányzik a kezdeményezőkészség, hanem amikor - például tavasszal - visszatér egy kis energia. Durkheim azt is feltételezte, hogy tavasszal a depressziósok megfigyelik, hogyan ébred körülöttük az élet, hogyan "virágoznak" az emberek - ami tükröt mutat számukra és csak még fájdalmasabbá teszi a saját állapotukkal való szembesülést. És ez bizonyos esetekben sajnos a saját életük kioltásához vezet. 

 

3. Agresszió

 

Számos tanulmány összefüggést talált a magas hőmérséklet és az agresszív viselkedés között. A trópusi országokban a nyomasztóan meleg El Niño-időjárással jellemezhető években több konfliktust regisztráltak. Az Egyesült Államokban a meleg napokon megnő a bűncselekmények száma, különösen az erőszakos bűncselekmények, mint a gyilkosság, nemi erőszak, testi sértés, rablás – olvasható Saum-Aldehoff cikkében.

 

4. Kogníció

 

Az eufórikus hangulat, amely sok embert elönt, amikor kisüt a nap, nem tesz jót a koncentrációnak és a munkában észlelt motivációnak. Például a japán banki alkalmazottakkal vagy az amerikai online dolgozókkal végzett vizsgálatok arra a következtetésre jutottak: rossz időben az emberek produktívabbak. 

 

Ezen túl, úgy tűnik, hogy rossz időben a memória is jobban működik. Egy ausztráliai bolt vásárlói például háromszor jobban emlékeztek az árucikkek helyére felhős, mint napsütéses napokon. A szép idő tehát nem túlságosan kedvez a koncentrált gondolkodásnak, cserébe viszont szélesebb körű figyelemhez vezet: az emberek fogékonyabbak az új ötletekre és kreatívabbak.

 

5. Romantikus érzelmek

 

Az új iránti nyitottság, amelyet a napsütés táplál, úgy tűnik, a romantikus kalandokra is kiterjed. Egy francia tanulmány szerint a nők 14 százaléka akart elfogadni egy felhős napon egy "vonzó idegennel" felajánlott randevút - ha szép volt az idő, ez az arány 22 százalékra emelkedett.

​

Persze sokakban felmerülhet a gondolat, hogy ez valóban csak a napsütésen múlik-e..

​

Forrás:

Saum-Adlehoff T. (2021). Schön heute, was?. Psychologie Heute.

https://www.psychologie-heute.de/leben/artikel-detailansicht/41387-schoen-heute-was.html