Mindenki képes a párkapcsolatra
Ilse Sand hisz abban, hogy mindenki képes a párkapcsolatra. Vajon segít-e a gyermekkorra való visszatekintés az elköteleződéssel kapcsolatos félelmek elhagyásában?
Christine Weber-Herfort • Psychologie Heute •
2021. március 05.
Buda Christina fordításában és szerkesztésében
Kép: Natalia Ramas
Mindenki képes a párkapcsolatra. Hangzik el Ilse Sand könyvében, ahol az elköteleződéssel kapcsolatos nehézségeket párkapcsolati hatásait vizsgálja, csak úgy, mint Stefanie Stahl német pszichológus és pszichoterapeuta, akinek legújabb könyve, a Mindenki képes kapcsolatra is ezt a címet kapta.
De mit is takar az elköteleződéstől való félelem jelensége? Biztos sokan hallották már az alábbi kijelentéseket: "Számomra fontos a szabadság!" "Időre van szükségem." "Nem állok készen egy elkötelezett kapcsolatra." Ezek és az ehhez hasonló mondatok azon alapulnak, hogy ha nincs párkapcsolat, akkor nincs szakítás, tehát nincs fájdalom sem. Így lehet értelmezni ezt az érvelési mintázatot. Ilse Sand dán pszichoterapeuta azonban meg van győződve arról: mindenki képes párkapcsolatban élni.
Christine Weber-Herfort, a Psychologie Heute magazin szerzője összefoglalja a könyvben írottakat, miszerint az érzelmi kötődést gyakran a tudattalan önvédelmi stratégiák akadályozzák meg. Az érzelmi közelségtől való félelemből "belső falat" húzunk fel. Az írónő, aki C. G. Jung és Søren Kierkegaard kutatásait vizsgálta, először ezeknek az önvédelmi mechanizmusoknak az eredetét vizsgálta. Bemutatja, hogyan kelnek ezek a mechanizmusok önálló életre, és hogyan lehetséges, hogy a kapcsolati félelmeink okai rejtve maradnak előttünk.
Ez egy "vészhelyzeti program", amelyet az ambivalens kötődéssel rendelkezők akkor dolgoznak ki, amikor gyermekként figyelemhiányban szenvednek. Ennek eredményeképpen az érzelmi közelség számukra a fájdalommal függ össze. Hogy megvédjék magukat, többé senkit sem engednek közel magukhoz. Ez gyakran öntudatlanul történik, így kelhet önálló életre ez a megküzdési stratégia. – írja Weber-Herfort.
Tökéletes szülők nem léteznek
Nagyon fontos leszögezni, ahogy a Segítség! Nem hallgat rám a gyerekem! cikkben is olvasható, tökéletes szülők nem léteznek. Ez jelenti azt is, hogy bármennyire is a legjobb tudásunk szerint igyekszünk nevelni a gyerekünket, egész biztos fogunk hibákat elkövetni. Hiszen senkinek sincs kizárólag jó gyerekkora. Nincsenek tökéletes szülők. Mindannyiunk hordoz többé-kevésbé mély sebeket. Így akik nem tudnak érzelmi kötődést kialakítani, azoknak érdemes ránézniük a szülői kapcsolatukra. A lényeg az, hogy a lehető legreálisabb képet alakítsuk ki saját szüleinkről. A szülők idealizálásának megtörése azonban gyakran nagy szomorúsággal jár. De mindezek ellenére nem csak negatívum, mondja Sand. "Valójában a gyász néha meleg, könnyes és üdítő is lehet." Az, hogy az ember megváltoztassa a szüleire és önmagára vonatkozó nézeteit, egy olyan folyamat, amely néha ide-oda ugrál a szélsőségek között - mondta. Arról van szó, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, és egyre inkább szembesüljünk a kapcsolatok valóságával – olvasható Weber-Herfort cikkében.
Ez a könyv a laikusoknak szól, ami azonban elfogadott pszichológiai elméleteken és a sok éves tapasztalaton alapul. Akit pedig mélyebben érdekel a téma, ajánlom Stefanie Stahl - Mindenki képes kapcsolatra könyvét is az olvasgatásra.
Forrás:
Weber-Herfort Ch. (2021). Jeder ist beziehungsfähig. Psychologie Heute.